Mirhó?

Mérnökirodánk nevét a Tisza nagykunsági szakaszán lévő Mirhó-fok adja, melynek elzárása a Tisza szabályozási munkái között az első volt. A munkálatok során a vízgazdálkodás és a földmérés kéz a kézben járt, ezért is esett rá a névválasztás.

A Mirhó eredetileg nem egy gát neve volt, hanem egy természetes fok, vagyis olyan nyílás a Tisza partján, ahol árvíz idején a folyó kilépett az árterére. A Mirhó-fokon keresztül a Tisza vize elöntötte a Nagykunság jelentős részét, mocsarakat és időszakos tavakat hozva létre, majd a Berettyón és a Körösökön keresztül visszajutott a Tiszába. Ez a természetes vízrendszer évszázadokon át meghatározta a térség életét és gazdálkodását.

A gyakori árvizek miatt a környék települései a 18. század végén elhatározták a Mirhó-fok elzárását. Ennek eredményeként 1785–1787 között megépült a Mirhó-gát, amely megakadályozta, hogy a Tisza árvize ezen a nyíláson keresztül elárassza a Nagykunságot. Ez volt a Közép-Tisza-vidék első jelentős vízrendezési munkája, amely a későbbi nagy Tisza-szabályozások előfutárának tekinthető.

A gát megépítésével több ezer hektár föld vált biztonságosabban művelhetővé, ugyanakkor fokozatosan megszűnt a korábbi ártéri, mocsaras élővilág és az ahhoz alkalmazkodó gazdálkodás. A Mirhó-vízrendszer a 19. század végére szinte teljesen eltűnt, emlékét ma már csak néhány vízfolyás és vízügyi létesítmény őrzi.